A méhizomdaganat, a myoma a méh sima izomzatából kiinduló, élesen elhatárolt, leggyakrabban több gócból álló, jóindulatú daganat. Többnyire csak a harmincas évek közepe után fordul elő. Orvoshoz rendszerint a havivérzés kisebb-nagyobb eltérése miatt fordulnak a nők, vagy vizelési-székelési problémák hívják fel rá a figyelmet, de gyakran előfordul, hogy a betegnek lényegében nincs is panasza.
A méh myomája az egyik leggyakoribb nőgyógyászati megbetegedés. Csak fogamzóképes korban jelentkezik, a 35 év alatti nők 2,5%-ban, 35 év felett pedig 17-20%-ban fordul elő, leggyakrabban 40-50 év között. A változás kora után, a méh öregkori visszafejlődésével párhuzamosan a daganatos göbök is visszafejlődnek.
Ez olyan általános érvényű megállapítás, hogy ha a nemi érettség idejében megállapított myoma a menstruáció elmaradása után növekedni kezd, mindig rosszindulatú elfajulásra kell gondolni. Szerencsére ez csak nagyon ritkán fordul elő. A petefészek eltávolítása után ugyanígy visszafejlődnek a myomás göbök.
Terhesség alatt a daganat általában növekszik, a gyermekágy alatt visszafejlődik. Mindezek arra utalnak, hogy a myoma keletkezésében és növekedésében hormonális hatások is szerepet játszanak.
Tünetek és kísérő jelenségek
A méhizomdaganat legfontosabb és leggyakoribb tünete a vérzési rendellenesség: a myomák 40-50%-ban jelentkezik.
Vérzés
A myomás göbök elhelyezkedhetnek a méh külső felszínén, a hashártyai boríték alatt – ezek észrevétlenek maradhatnak, ha nem történik nőgyógyászati vizsgálat. Fejlődhetnek göbök a méh izomfalában, ilyenkor egyenletesen nagyobbodik meg a méh. Ez a daganat akadályozza a méh összehúzódó képességét, ezért ciklust tartó, de erős vérzést okoz.
Előfordul, hogy a myoma miatt a normálisnál gyakrabban, kéthetenként jelentkezik normális vagy annál jóval erősebb vérzés. Ha viszont a méh belső felszíne, a nyálkahártya alatt helyezkedik el myomagöb, akkor ciklust nem tartó és elhúzódó vérzést okoz. A nyálkahártya alatt elhelyezkedő göb könnyen fertőződhet gennykeltő baktériumokkal, ilyenkor bűzös, véres folyás is jelentkezhet, ami összetéveszthető a rák tüneteivel. Nagyobb vérvesztések eseteiben a beteg vérszegény, étvágytalan, szívdobogásról, szédülésről, fejfájásról panaszkodik.
Fájdalom
A myoma másik kísérő tünete a fájdalom. Jellemző nyomási fájdalmak kísérik a nagyra nőtt vagy a méhnyakból kiinduló daganatokat. Ha a hólyagra nyomást gyakorol, akkor gyakori vizelési ingert okoz, viszont a méhnyakon elhelyezkedő daganat a vizelet kiürülését akadályozza. A kismedencébe beszoruló daganat székelési panaszokat okoz, de előfordulhat az is, hogy isiászhoz hasonló deréktáji fájdalom jelentkezik. Komoly fájdalmat idéz elő a myomás göb elhalása. Ha a daganat kiemelkedik a kismedencéből, és a szabad hasüreg felé növekszik, nem okoz nyomási fájdalmat.
Folyás
Ritka tünet a folyás. Ha bőséges vagy gennyes, illetve bűzös, akkor a fertőzött, széteső vagy “megszületőben levő” daganat következménye lehet.
Meddőség
Gyakori kísérő jelenség a meddőség. Megakadályozhatja a megtermékenyülést, sőt méhen kívüli terhességet vagy vetélést is okozhat. Az esetek legnagyobb részében azonban a létrejövő terhesség zavartalanul fejlődik, és a terhesség szövődménymentes marad.
Gyógyítása
A myoma kórjóslata általában jó. A legtöbb daganat lassan fejlődik, és panaszokat egyáltalán nem vagy csak alig okoz. A kisebb, lassan növekvő, panaszokat nem okozó myomát fél évenként ellenőrizni kell.
Ha férfiökölnyinél nagyobbra növekszik, ha vérzési rendellenességet (vérszegénységet) vagy fájdalmat okoz, illetve ha gyors növekedésnek indul, a myomás méhet részlegesen vagy egészen el kell távolítani!
A göbök élhelyezkedésétől függően esetenként lehetőség nyílik a méh megtartásával a daganat eltávolítására. (A menopausa után a méhvel együtt a petefészkeket is eltávolítják).